Holott faluban mindenki bokáját fogva jár,
nevet, ha nyaklevest kap, és ha boldog, sírdogál.
Ki elfárad, hát ott ledől, hol éppen kedve tart,
Holott nem ismer rossz időt, sem jégesőt, vihart.
A nyár után megint tavasz jön, s újra itt a nyár.
A fél falu fele fél éve füttyög, trombitál,
fejük felett falatnyi foltos kiskutya ugat,
s hajukba tarka rét akasztja a virágokat.
Ha süt a nap, a nép felhőböl hörpöl sörhabot.
Majd este izgatott szöcskék, tücskök és csillagok
repülnek fel a földre le, ezernyi buborék,
Holott alatt egy óriás pezsgőspohár az ég,
És rajta fényes-formás fajta ujjmaszat a Hold,
ki kortyol, mind-mind rálehel, de ott marad a folt.
Sehol se látni ennyi sírós-boldog részeget.
De nagy titok, Holott falu vajon hol is lehet,
mert ösvény arra nem halad, csak onnan elvezet.
"Ez az enyém és nem másé."
2009.04.27. 08:25
Holott
Címkék: gyerekvers
3 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://kisge.blog.hu/api/trackback/id/tr411088632
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
100%woman 2009.05.03. 13:55:04
ez nekem nagyon bejött, még akkor is, ha gyerek vers -- úgy elképzeltem, milyen boldog lehet ott!!
Nimandi 2009.05.03. 19:15:36
@100%woman: Köszi, örülök, hogy tetszik. ,)
Tamas · http://tamas.terray.hu 2009.05.07. 10:22:08
De hiszen ez jó nagyon :)